Büszkék vagyunk rá, hogy olyan összefogásokat támogathatunk, amikkel egy kicsit szebbé tehetjük környezetünket. A HAHN+KOLB csapata szeretné annyira szép kékben látni hazánk vízbázisát, mint ahogyan arculatunk is e színekben tündököl. Ennek okán, az MVÜK-val együttműködésben munkavédelmi kesztyűkkel támogattuk az SOS Tisza-tó projektet, hogy mindenki biztonságosan tudja végezni munkáját az aktivitás során.
Cikkünkben a szervezők sajtóanyagából szemezgettünk.
Mi az összefogás lényege?
Az SOS Tisza-tó néven, április 4-6. között megrendezett nagyszabású szemétszedésen minden korábbi évet megdöntve 10 és fél tonna hulladékot szedtek össze az önkéntes résztvevők, ami között volt olyan, amit 30 éve gyártottak. A három nap alatt közel 400 vállalati és civil résztvevő áldozta idejét és energiáját a Tisza-tavon csak „Szemét-szigetnek” becézett, másfél kilométer hosszú, keskeny szakasz kitakarítására. Az eseményt Ljasuk Dimitry filmes szervezte az MVÜK-val társszervezésben.
Miből jött össze a 10 és fél tonna?
Mérlegelés után: 5 780 kg kommunális szemét, 960 kg üveg, 1 500 kg PET-palack, 500 liternyi mérgező, veszélyes folyadék, 800 kg veszélyes szilárd hulladék, 300 kg fémhulladék (spraydoboz, konzervdoboz, alumínium italos doboz) és 600 kg ócskavas, hűtőszekrény és gumiabroncs. Összesen: 10 440 kg hulladék
Szemétszedés extrém helyszínen, extrém körülmények között
2025-ben már negyedik alkalommal szervezett szemétszedést a Tisza-tónál Ljasuk Dimitry, magyar-ukrán független filmes, környezetvédelmi aktivista, reklámszakember, a Tisza-tó zöld nagykövete. A háromnapos szemétszedő akció alatt szinte minden évszakot megtapasztalhattak a résztvevők, hiszen a bolondos áprilisi időjárásnak köszönhetően a szikrázó, meleg napsütéstől, a szeles, záporos tavaszon át, még hóesést is kaptak a lelkes szemétszedők. De az extrém körülmények sem szegték kedvét senkinek, kitartóan gyűjtötték a keskeny szigetről és a körülötte lévő nádasokból az extrém mennyiségben felgyűlt hulladékot.
A csak vízen keresztül megközelíthető helyszínre összesen 16 csónak és két nagy mentő-szállítóhajó vitte be az embereket a Tiszaderzs közelében található Kárász Kikötőből, ahol a parton és csónakból is szedték a szemetet. Több helyen előbb a part mentén feltorlódott rengeteg hordalékfáktól kellett megtisztítani a terepet, hogy hozzá lehessen férni a hulladékhoz, sokan pedig a part menti sekély vízben állva comb- vagy mellcsizmában gyűjtötték a szemetet.
A gyors tempóban megtelt zsákokat a Tisza-tó mentőcsoport két nagy mentőhajója szállította folyamatosan a kikötőbe, ahol az önkéntesek egy része a válogatást végezte.
A szemétszedéshez szükséges biztonsági felszereléseket és eszközöket az Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) tagvállalatai biztosították, emellett helyi vállalkozók is segítették az akciót. Összesen 27 magyar vállalat támogatta az eseményt, akik a pénteki napon az MVÜK-val együtt el is jöttek szemetet szedni dolgozóikkal, és ezen a napon a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai is csatlakoztak az akcióhoz.
Szombaton és vasárnap pedig lakossági gyűjtést tartottak, amelyen bárki részt vehetett, aki szívesen áldozta idejét és energiáját a természet, és a Tisza-tó megtisztítására. A Tisza-tavi lakosok, helyi túravezetők és horgászok mellett nagyon sokan érkeztek az ország más pontjairól is, többek közt Budapest és környékéről, sőt még Siófokról is. De még Ausztriából, Lengyelországból és Svájcból is érkeztek résztvevők. Az önkéntesek biztonságáról a Tisza-tó mentőcsoport és a Jász Búvár vízimentői gondoskodtak.
A PET-palacktól a diszkógömbig
A helyi horgászok által csak „Szemét-szigetnek” nevezett helyen évek, sőt évtizedek óta rengeteg szemét van a nádasok és bokrok fogságában, amely az áradások során csak tovább gyarapodik. Ez a másfél kilométer hosszú, rendkívül nehezen hozzáférhető terep olyan, mint egy szeméttelep, és mindenféle hulladék megtalálható itt, amelyből most 10 és fél tonnát sikerült kihozni. A főszervező, Ljasuk Dimitry szerint a nagyszerű teljesítmény ellenére, sajnos még bőven maradt szemét a helyszínen. Becslése szerint 100 méterenként legalább 1 tonna hulladék volt a Tisza partján - ezen a szakaszon.
A legtöbb a PET-palack volt, de a műanyag flakonokon, olajos hordókon, fémhulladékokon át tengernyi üveg is kiszedésre került. Emellett az építkezési hulladék, Nikecell, horgászfelszerelés, gyógyszeres flakonok, üvegek, fecskendők, kozmetikumok sem ritkák a folyami szemétben, valamint rengeteg játék, köztük labdák, babák, több száz papucs és cipő is partra került, több zsáknyi villanykörte, kerti székek, gumiabroncs és hűtő társaságában. Sőt, még egy diszkógömböt és két monitort is kihalásztak a vízből a résztvevők, és olyan spay dobozt is találtak, amit 30 éve gyártottak.
A csak vízen keresztül megközelíthető helyszínre összesen 16 csónak és két nagy mentő-szállítóhajó vitte be az embereket a Tiszaderzs közelében található Kárász Kikötőből, ahol a parton és csónakból is szedték a szemetet. Több helyen előbb a part mentén feltorlódott rengeteg hordalékfáktól kellett megtisztítani a terepet, hogy hozzá lehessen férni a hulladékhoz, sokan pedig a part menti sekély vízben állva comb- vagy mellcsizmában gyűjtötték a szemetet.
A gyors tempóban megtelt zsákokat a Tisza-tó mentőcsoport két nagy mentőhajója szállította folyamatosan a kikötőbe, ahol az önkéntesek egy része a válogatást végezte.
A szemétszedéshez szükséges biztonsági felszereléseket és eszközöket az Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) tagvállalatai biztosították, emellett helyi vállalkozók is segítették az akciót. Összesen 27 magyar vállalat támogatta az eseményt, akik a pénteki napon az MVÜK-val együtt el is jöttek szemetet szedni dolgozóikkal, és ezen a napon a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai is csatlakoztak az akcióhoz.
Szombaton és vasárnap pedig lakossági gyűjtést tartottak, amelyen bárki részt vehetett, aki szívesen áldozta idejét és energiáját a természet, és a Tisza-tó megtisztítására. A Tisza-tavi lakosok, helyi túravezetők és horgászok mellett nagyon sokan érkeztek az ország más pontjairól is, többek közt Budapest és környékéről, sőt még Siófokról is. De még Ausztriából, Lengyelországból és Svájcból is érkeztek résztvevők. Az önkéntesek biztonságáról a Tisza-tó mentőcsoport és a Jász Búvár vízimentői gondoskodtak.
A szelektálás hasznos
A szervezők célja amellett, hogy minél több szeméttől megszabadítsák a Tisza-tó e szakaszát a résztvevők segítségével, az volt, hogy a lehető legtöbb újrahasznosítható hulladékot is kiszelektálják a begyűjtött szemétből. A kikötőben, egy teherautó platóján kialakított mobil válogatósoron szelektálták a még újrahasznosítható PET-palackokat, a HDPE, PP és PE műanyagokat, az üveg- és fémhulladékot. Elkülönítették a kommunális, illetve a veszélyes anyagokat is, legyen az szilárd hulladék vagy folyadék, mint például az olaj vagy gyógyszeripari termékek.
Az összeszedett hulladékot nemcsak a feldolgozásuk miatt szelektálták a helyszínen, hanem a szervezők bemutató installációkat készítenek belőle. Tulajdonképpen mobil fakkokba, dobozokba helyezik a Tiszában megtalálható, több mint 50 féle hulladéktípust, feliratozzák, és bemutatható, kiállítható formájában installációt készítenek belőle. Fő céljuk a szemléltetés és edukáció. A több zsáknyi kupakokból pedig különleges tollak készülnek. Mint minden évben, idén is a szemétszedés alatt talált kupakoknak új élete lesz: Telekes Attila, abádszalóki alkotóművész egyedi tollakat készít belőlük, amiket jótékony céllal meg lehet majd vásárolni.
A Tisza-tó két legnagyobb szemétszedési eseménye a nyári „Tisza-tavi Pet Kupa” és az „SOS Tisza-tó” vállalati és lakossági szemétszedés tavasszal. A most megtartott akció során az eddigi legnagyobb mennyiségű hulladékot sikerült összegyűjteni, így a 10 és fél tonna szemét rekordnak számít a Tisza-tavi szemétszedések eddigi történetében.
Ez a hihetetlen eredmény a nagyon lelkes és aktív résztvevőknek köszönhető, köztük sok-sok gyerek is nagy buzgalommal szedte és szelektálta a szemetet. Az óriási mennyiségű kihordott hulladék láttán egyrészt döbbenetet, másrészt óriási sikerélményt éreztek a szervezők és a résztvevők egyaránt. A munka nagyon jó hangulatban telt, a szervezők pedig kreatív versenyekkel és nyereményekkel is igyekeztek színesíteni a programot. A résztvevőket tea, pogácsa és szikvíz várta a helyszínen, ebédidőben pedig a tiszaderzsi asszonykórus népdalokkal kedveskedett a dolgos szemétszedőknek.
Honnan került ide ez a sok hulladék és hová kerül ezután?
A szervezők idén is megkísérelték beazonosítani a terepen találd hulladék származási helyét. Egy kb 300 kg-nyi minta vizsgálata után hasonló eredmények jöttek ki, mint tavaly. A szemét 41%-a Ukrajnából, 38%-a Romániából, 19%-a Magyarországról, 2%-a pedig Szlovákiából származott, azaz a hulladék 81%-a külföldről úszott a szemétszedés helyszínére.
A filmes főszervező
A Tisza-tavi szemétszedés főszervezője Ljasuk Dimitry magyar-ukrán független filmes, környezetvédelmi aktivista, reklámszakember, a Tisza-tó zöld nagykövete. Elsősorban A Tisza nevében dokumentumfilmjéről, a Jóreménység-sziget mozifilmjéről és környezetvédelmi tevékenységéről ismert. Legutóbb a Tisza-tó, az ember alkotta paradicsom című természetfilmjét mutatták be a mozikban, melyet Szendőfi Balázzsal és Fehér Zoltánnal közösen készített. Tavaly pedig youtube csatornáján publikálta A Tisza-tó írott és íratlan szabályok ismeretterjesztő dokumentumfilmjét.
„A Tisza nevében” dokumentumfilm itt megtekinthető:
